Legyél házigazda

Az ingatlan bérbeadás adózási formái

Az ‘Ingatlan bérbeadás számlázási szabályai’ című cikkünkben már körbejártuk, hogy az ingatlan bérbeadás milyen módon végezhető és milyen számlaadási feltételei vannak. Most térjünk rá a tevékenység adózási részére is.

Alapvetően az ingatlan bérbeadásnál kétféle adónem jöhet szóba: a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó.

 1. Személyi jövedelemadó

Először is térjünk ki arra, hogy a tevékenység végzéséből befolyt jövedelem után a magánszemély köteles személyi jövedelemadót fizetni. Ezt minden évben május 20-ig az adóbevallásban kell bevallani.
Viszont, amit fontos megemlíteni, hogy ezt az összeget nem egész évre vonatkozóan szükséges a NAV-nak elutalni, hanem negyedévente, adóelőleg jogcímen kell megállapítani és befizetni a NAV felé, majd május 20-án, az adóbevallásban csak egy elszámolás történik, de ezt majd később kerül részletezésre egy példa keretein belül.

Az ingatlanbérbeadási tevékenység adózása során több esetet is meg kell vizsgálni, mert minden esetben máshogy történik a személyi jövedelemadó megfizetése a NAV felé.

Amikor magánszemély adja bérbe a lakását cégnek:

Amennyiben a bérlő egy cég, abban az esetben az adóelőlegünket ő fogja megállapítani, levonni és megfizetni. Mit is jelent ez nekünk pontosan?
Az általunk kiállított számla (számviteli bizonylat) alapján a bérlő cég bérszámfejteni fogja azt az összeget, amelyről kiállítottuk neki a számlát (számviteli bizonylatot) és ennek a jövedelemnek az adóvonzatát helyettünk ő fogja megfizetni a NAV felé, és mi csak az adóval csökkentett részt fogjuk „kézhez kapni”.

Ebben az esetben nekünk külön nem kell már azzal bajlódnunk, hogy bevételből jövedelmet számoljunk, valamint a jövedelemből adóelőleget, majd azt el is utaljuk a NAV-nak, mert ezt megteszik helyettünk.

Amikor magánszemély magánszemélynek adja ki a lakását:

Ebben az esetben saját magunknak szükséges kalkulálnunk a jövedelmünk után a személyi jövedelemadó előleget és azt negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig megfizetni a NAV-nak.

Példa:

Januártól-márciusig (ugyebár ez az első negyedév az évben)

Ingatlanbérbeadásból származó bevétel: 1.000.000 Ft

Bevételből jövedelem megállapítása:

Abban az esetben, hogyha a 10%-os költséghányadok alkalmazzuk:
(ehhez a tevékenységhez ez a legoptimálisabb választás)

Bevétel: 1.000.000 Ft
Költség: 100.000 Ft (1.000.000 Ft x 10%)
Jövedelem: 900.000 Ft (1.000.000 – 100.000)
Fizetendő adó: 135.000 Ft (900.000 Ft x 15%)

Fentebb említettem, hogy a negyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetni az adóelőleget.
Erre is nézzünk egy példát:

Tehát az első negyedévre vonatkozóan április 12-ig szükséges megfizetnem az előleget, hiszen az első negyedévünk március 31-ig tart, a második negyedév adóelőlegét pedig július 12-ig, hiszen a második negyedév utolsó napja június 30.

Az adóelőlegeket minden negyedévet követő hónap 12-ig fizetjük a NAV-nak, ami azt jelenti, hogy az adóbevallásunkban, ha minden negyedévben jól kalkuláltunk, akkor csak be kell írnunk az egész évre vonatkozó önálló tevékenységből származó bevételünket, amelyből a program automatikusan kiszámolja mennyi adót kell befizetnünk, de mivel mi ezt már év közben adóelőleg jogcímen megfizettük, ezért nem fog fizetési kötelezettségünk keletkezni.

Első negyedév Második negyedév Harmadik negyedév Összesen
Bevétel 150 000 Ft 200 000 Ft 220 000 Ft 570 000 Ft
10%-os költség hányad 15 000 Ft 20 000 Ft 22 000 Ft 57 000 Ft
Jövedelem 135 000 Ft 180 000 Ft 198 000 Ft 513 000 Ft
Adóelőleg 20 250 Ft 27 000 Ft 29 700 Ft 76 950 Ft
Befizetési határidő: 2022.04.12. 2022.07.12. 2023.01.12. 2023.05.20

A táblázatból egyértelműen látható, hogy minden negyedévben befizetem az adott időszakra vonatkozó jövedelmem után az adóelőleget, amelyek összeségét fogom feltüntetni (Összesen oszlop) az adóbevallásomban, és ha jól kalkuláltunk, már nem fog keletkezni adófizetési kötelezettségünk.

Mi a helyzet, ha kevesebbet, vagy esetleg többet fizettünk be, mint kellett volna?

Abban az esetben sem kell pánikba esni, ha több adót fizettünk be. Az adóbevallásunk mellékleteként kérhetjük, hogy ezt az összeget utalja vissza nekünk a NAV a saját bankszámlánkra.

Ha viszont véletlenül rosszul kalkuláltunk és kevesebb előleget fizettünk be, mint amennyi az összesített egész évre vonatkozó adó lett volna, akkor ezt a visszamaradt összeget mindenképp be kell fizetnünk május 20-ig a NAV-nak.

 2. Általános forgalmi adó

Nézzük meg, hogyan szükséges kezelnünk az áfát az ingatlanbérbeadási tevékenységünknél.

Ingatlanbérbeadás az áfa rendszerében

Az ingatlanbérebadás főszabály szerint – sajátos jellegére tekintettel – adómentes szolgáltatásnak minősül, tehát nem kell áfát számolnunk a tevékenység ellenértékére, valamint azt nem kell megfizetnünk a NAV felé.

A bérbeadó saját döntése alapján ezt a tevékenységet természetesen végezheti adókötelesen is, de ezt külön jeleznie kell a NAV felé, és ehhez kapcsolódóan is adatszolgáltatási és adófizetési kötelezettsége keletkezik. (Ezt viszont már csak adószámmal rendelkező személy, egyéni vállalkozás teheti meg)

Tehát alap esetben a bérbeadónak a bérleti szolgáltatás után nem kell áfát felszámítania és fizetnie, csak abban az esetben, ha ezt külön Ő választja.

Számviteli bizonylat és számlaadási kötelezettség

Az ingatlan bérbeadást végzőnek az általa nyújtott adómentes bérbeadási szolgáltatásról legalább az Sztv. rendelkezéseinek megfelelő bizonylatot kell kibocsátania a bérbevevő részére.

A rendszeres bevételszerző tevékenység miatt a természetes személy adóalanyként – bejelentkezés és adószám hiányában is – alanya az általános fogalmi adónak, ezért az Áfa tv.-ben meghatározott bizonylatot kell kibocsátania. Adómentes ingatlan-bérbeadás esetén számla helyett a számvitelről szóló törvény szerinti számviteli bizonylatot is elegendő kiállítania.

Az adószám hiánya – tekintettel az adómentes körbe tartozó tevékenységre – az adóalanyt nem akadályozza a számviteli bizonylat beszerzésében, illetve előállításában és kibocsátásában. Ezen a számviteli bizonylaton az adóalany neve mellett az adóazonosító jel szerepeltethető. Ha azonban az adóalany úgy döntene, hogy a számviteli bizonylat kibocsátásához a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló rendelet szerinti számlatömböt kíván használni, annak beszerzéséhez adószámmal kell rendelkeznie, és emiatt be kell jelentkeznie adóalanyként.

Ha a magánszemély nem él azzal a lehetőséggel, hogy a nevezett tevékenysége miatt nem kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) bejelentkeznie, és adóalanyként kívánja regisztráltatni magát, akkor azt az erre szolgáló adatlapon megteheti, amely alapján a NAV adószámot állapít meg a részére.

Remélem, hogy ezzel az összefoglaló segítségedre volt, hogy el tudd dönteni, melyik adózási formát válaszd.

Ha már tudod, hogy hogyan fogsz számlázni és adózni, az alábbi adatlap segítségével küldd el elérhetőséged és ingatlanod adatait, én pedig hamarosan felveszem Veled a kapcsolatot. 🙂

Oláh Viktória

Jelentkezés házigazdának

    Vezetéknév *
    Keresztnév *
    E-mail cím*
    Telefonszám

    Lakás leírása

    Az űrlap spam-védelmét a reCAPTCHA v3 biztosítja a Google Adatvédelmi tájékoztatója és Szolgáltatási feltételei szerint.